Keresés a blogban

2012. okt. 26.

Ködös hajnal az Öreg Dunán, balinokkal keringőzve ( Atyafinak ajánlva ).



Nyálkás, hideg, kellemetlen őszi reggel, de én már kint voltam a vízen, mikor még csak derengett az ég alja! Atyafi! Ezt a napot neked köszönhetem, ha összejött volna a kajakos, sátras, pergetős, halfüstölős peca a Dráván ( ami késik nem múlik ) , akkor most nem írhatnék balin hordákról, halak eszelős támadásáról a dunai ködben :-)) Viszont írhatnék hatalmas drávai domolykókról, vagy csukákról! Frenetikus hajnal volt, leraktam a hajót, minden csurom víz volt, szitált a köd, én meg még majdnem sötétben elindultam felfelé, ki a Duna közepébe! Buktak a márnák, volt, hogy majdnem a kajakba! Sejtelmes, borzongató idő volt, képzeljétek el mikor csak a köveken megtörő sodrás, nyaldosó, csapkodó hangját halljátok, meg néha egy, egy márna loccsanását..... aztán síri csend, csak az evező monoton loccsanása jelzi, hogy halad a hajó. Ez volt a tökéletes meditáció, ősszel, ködben, a partot nem látva evezni.... egy törékeny kajakban.



Na de aztán hamar beindult a verkli, egy kavicspad végén, surrogva, csobogva rohant a víz, én meg beálltam a kajakkal a csücsök mögé. Innen kezdtem el vallatni a sodrás közepét, nem sokat dobhattam mire bejelentkezett az első bálint! Ez igen jó kezdet és még hol van ennek a napnak a vége! Emlékszem tavaly sóvárogva néztem Atyafi és Tóth Gyuri blogját, minden bejegyzésben gyönyörű halak, szabadság, zabolátlan vadság! Most visszagondolva jobbat nem is tehettem volna, mint, hogy megvásároltam a horgász kajakom, köszönöm Atyafi és  Tóth Gyuri



Beindultak a halak! Kapkodták a kis kenartot, éreztem sokszor odaütnek de nem  akadt, aztán meg akadt, de csak rövid ideig, de azért sikerült egy ordas nagy jászt becsapnom! a kajak orránál rabolta el műhalamat! Micsoda nap! Ritkán adatik meg, hogy ekkor halcsapattal akadjak össze. De a köd nem akart szűnni, pedig az idő jósok napsütést jövendöltek, csak a Szigetközbe ez a jövendölés már nem jutott el..... 





Kiszálltam a hajóból és a vízben gázolva mentem a kavicspad vége felé, így dobáltam előre, mivel szétcsaptam a kajak körüli vizet a halak beljebb húzódtak, de nem telt el sok idő mikor ismét jelentkező akadt horogra! Vízben állva fárasztottam keményen küzdő ellenfelem, így egészen más mint a hajóban ülve, csorogva fárasztani, már attól féltem eltépi a 16-os monofilt! Azért lassan kifáradt és engedte fotózni magát, aztán köszöntem neki és mehetett vissza! 



Otthagytam a kavicspadot és feljebb eveztem, na ezt nem kellet volna! Olyan erős volt a Duna sodrása, hogy alig haladtam felfelé, csak szenvedtem, de eveztem, volt feljebb még pár rugany, amit meg akartam nézni. Nem sikerült, a folyó erősebb volt nálam, kénytelen voltam szlovák oldalon kikötni és pihenni mert nem bírtam a sodrással. Legyőzve, engedtem vissza a hajót és kezdetem csorogni lefelé, vissza a sódereshez hátha megnyugodtak a kedélyek és el tudok csípni még egy, két ordas bálintot...  


Ó te mennyei Duna, amikor adol az egyszeri embernek akkor két kézzel adod! Megakadt a nap hala egy megtermett mohos fejű balin koma! Gyönyörű, egészséges feje volt, ritkán látni ilyen jól képzett balint a Dunán, szerintem nincs elég kaja itt a szigetközi szakaszon ezért "sovánkák"  a balinok, de ez a balin testes volt, biztos csak turista lehetett, az alsóbb régiókból költözött fel :-)) 



Megvolt már minden amit ez a nap adhatott, ezért egy kis felfedező útra indultam megint, még nem voltam eléggé elfáradva ( azért a hátamon már fát lehetett volna hasogatni ) megnéztem még egy kavics padot, de ez már nem volt összekötve a Dunával, ezért nem is próbáltam meg horgászni mert a halak nem hülyék, innen már rég kimentek.



Nem maradt más hátra mint a legújabb horgony kötél rögzítő szerkezetem tesztelni az erős sodrásban, jól működik a szerkentyű, ezentúl többet fogom használni. Tesztelés után felhúztam a horgonyt és lassan visszacsorogtam a kikötési pontra, ólom fáradtan pakoltam ki a hajóból, vittem a kocsihoz cuccot, aztán vonszoltam fel a kajakot, és negyed óra pihenés után vettem a bátorságot, hogy felrakjam a tetőcsomagtartóra. Csurom vizesen, remegve, és teljesen kifulladva indultam haza, hogy másnap újra itt érjen a hajnal.... Nem mondtam még, de sátorozni akartam, sőt 50 km-t lecsorogni, csak az időjárás keresztül húzta a számításomat, szitáló ködben és egész nap vizesen nem kellemes élmény a horgászat, ezért maradt a napközbeni kajakos peca. Másnap már szerényebb eredménnyel...


Lesz majd videó is a yutube csatornámon erről az orbitális napról, csak egy kis idő kellene megcsinálni :-( de abból van a legkevesebb.

Vízállás: Dunaremete: 22 cm, hőmérséklet: 11C, Légnyomás 1005 Hpa, egész nap ködös, felhős idő.

17 megjegyzés:

  1. Ááááááá!!! Ez nagyon kemény peca lehetett. Holnap remélem én is bealakítok, fene egye meg ezt a szombati munkanapot. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kemény volt, hát még a másnap, akkor is kimentem de erőm az már nem volt sok.... Itt most esik az eső... megjött a legyes cucc azt fogom rendezgetni :-))

      Törlés
  2. Szép a jász is, hát mégy a nagy balin!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Adott a Duna rendesen, én meg csak ámultam, mennyi hal van egy helyen.

      Törlés
  3. Szia, látom a több napos túra meghiúsult, de így sem tűnik rossznak! Sajnos én a munkahelyről nem tudtam szabadulni, így nem értem oda, de ami késik nem múlik. Azért terepi munka ürügye alatt pénteken dobtam párat a Rábán, meg a Marcalon, de eredmény nem volt.
    Üdv: Imre

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Imre, ha jöttél volna!!! Húúú de jó peca volt... lehetett volna még jobb is ha nem felfele indulok hanem lejjebb megyek, de így is az év második legjobb pecája volt!!!

      Törlés
  4. Hát ez nem semmi :) Grat a jászhoz nagyon szép!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem bizony :-)) hát még ha legyezve fogtam volna őket!! Majd jövőre....

      Törlés
  5. Nagy merészség kell azért ahhoz, hogy ilyen ködben kihajózz a főágban. Nem jött egy jó kis ukrán toló vagy hat bárkával? Én nem merek ilyenkor elindulni, pedig motoros hajtányom van, de akkor is.
    Számomra századszor is hihetetlen, milyen klassz helyek vannak felétek (is)! De legalább ez egy kis erőt ad, talán majd itt is egyszer... Persze vagyunk/voltunk néhányan (voltunk, mert rajtam kívül már nagyon kevesen - és csak néha - dobnak műlegyet a környék balinjainak a sok kudarc miatt), akik tudjuk, ilyesmi itt nem lesz.
    Volt a váci kompnál is néhány rablás az ünnepek alatt, de kinek van kedve kacsákat etető gyerekek közt horgászni? Egy hajnalon azért az én legyem után is volt egy villanás.
    Műlegyes bottal megütni egy szebb balint? Ahogy húzza az ember kezei közül a zsinórt? Na, majd jövőre meglátod. Egyébként van néhány légyféleség, ami itt a Dunán bevált, ha küldesz címet, a télen csinálok Neked belőle, oszt küldöm. Nem nagy legyek, 8-as horgon vannak, de én nagyon meg vagyok elégedve velük.

    Üdv,

    Levente
    Ja, a legjobb dunai zsinór egy intermediate. Avval már nem nyomja ki a legyet a sodrás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem merészség, hanem fokozatos felkészülés és tapasztalat kell hozzá, ha végignézed a blogom bejegyzéseit, láthatod, először, pocsolyában próbáltam evezni, majd holtágakban, aztán egy kisebb csatornán a Rábcán, és csak idén merészkedtem ki az Öreg Dunára. Egyébként itt a szigetközi szakaszon nincs hajóforgalom, mert az a szlovák üzemvíz csatornán zajlik, legalább ennyi pozitívuma van az elterelésnek. Balinok szerintem az egész Duna szakaszon vannak, nyáron kajakból horgásztam a Helemba szigetnél Esztergom alatt és ott is sikerült három balin becsapnom. Szerintem a kajak az fél siker, mert csendes és alacsony ezért a halak nem vesznek észre. Köszönöm, hogy gondolsz a "legyes" előmenetelemre, minden tanácsot és tippet megköszönök, mert ebben a témában szinte nulla az ismeretem. Az email címem: ervenn@gmail.com küldj egy emailt, és megírom a címemet.

      Törlés
  6. Szia Ervin!

    Ahogy beléptünk a késő őszbe, bizony hozzá kell szokni a nyírkos, párás időhöz, az esőhöz és a hideghez. Normális ember ilyenkor otthon marad, de mi horgászok sosem bírunk magunkkal, hiszen ez az igazi rablóhalas szezon. :o)
    Üdv.
    Tom

    pecazas.blog.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Minél többet megyünk a vízpartra annál nagyobb az esély, ha ki sem mozdulunk, akkor csak a blogokon és horgászújságokban látunk halat, vagy a tányéron :-))

      Törlés
  7. Hát a blogírás rendkívül nagy nyomás az emberen. Ha nincs anyag, akkor az ember képes kimenni -20 fokban is horgászni. Mint ahogy velem is előfordult már párszor... :o)
    Üdv.

    Tom
    pecazas.blog.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nem így fogom fel, nem a blog miatt megyek horgászni, hanem mert imádok kint lenni a vízen és nem biztos, hogy csak horgászni, ezért nem voltam jó kavicsbányába kijáró fenekezős pecásnak, mert mindig unatkoztam :-) A kajakos és patakos pecák a nekem valók.

      Törlés
  8. Szép halak.
    Nekem ugyan ne köszönd!
    Max.magadnak! Üdv!
    UI: bocs, hogy ritkán tévedek erre, de nem igazán szeretek blogbejegyzéseket olvasni. Főleg olyanokat, amiben halak is vannak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ritkán beleszaladok ilyen halas horgászatba.... legtöbbször az egy nap egy hal szokott bejönni a Dunán. Dehogynem köszönöm!! A kajakos horgászatot meg a fergeteges írásokat, képeket, amit a blogodon folyamatosan felraktál, én meg olvastam, és ezért van kajakom.... különben még ma is a partról lesném a jó helyeket, halak után sóvárogva.
      Mostanában egyre kevesebb halas bejegyzésem lesz, belekeveredtem a legyezés útvesztőibe :-)) a halak meg röhögnek rajtam...

      Törlés

Ha van mondanivalód, írd meg.