Keresés a blogban

2014. márc. 31.

Szigetközi domolykó varázs.


Megtaláltam, nekem való, igazi gyémánt az a hely. Senkitől zavartatva, élnek ott kapitális halak, egy falatnyi vízben. Az ősi Szigetköz legeldugottabb részén, ahol a róka is csak osonva kerülgeti az elszáradt nádtorzsákat. Ahol a vízityúk  nem látott még embert, és jöttömre nyugodtan igazgatta tovább a fészkét, mert azt sem tudta, hogy mi úszik a vízen, vagy a bölömbika, aki mély kurrogással jelezte ez az ő területe.

2014. márc. 23.

Csatorna, spiccbot, keszegek.


 Az elmúlt hetek a keszegekről szóltak, tavaszi keszegekről, napsütéses, bágyadt, nyugalmas, spiccbotos horgászatokról. Csak ülök a vízparton, körülöttem ezer színben pompázik minden, döngicsélő méhek szedik a barka virágok nektárjait, vízityúk készül fészket rakni a szemközti nádasban, őszapók repülnek ágról, ágra.
Föld Anya sóhajt fel minden bokorban, minden, nádszálban, minden virágban, a rét és mezők összes növényében.

2014. márc. 17.

A első jász.