Kiruccanás a patakra.

Mindig érnek meglepetések....már rég voltam a kedvenc patakomon, most jutott rá egy kis idő, hogy kimenjek. Mikor odaértem már messziről láttam sétány lett a patakpart, nyár végi kaszáláson esett át az a fele ahol én is horgászni szoktam. Micsoda kényelem! Lehetne mondani, lakkos cipőben jöhetek domizni :-) igen ám de a domolykó sem hülye, sőt már messziről röhögtek rajtam, hiába kúsztam, másztam, akkor is észrevettek! Húú de szenvedtem, ott voltak a lábam alatt de mihelyst megmozdultam, vagy odébb léptem, már csak az iszapfelhőt láttam. Mint a nagy Ho Ho Ho Horgász rajzfilmben, biztos jót derültek rajtam a halak.

Kora őszi balin parádé.

Nagy dilemmában voltam, az ágrendszerben vagy az Öreg Dunán horgásszak? A szlovákok erőmű karbantartás miatt vizet engedtek a kiszáradó Szigetközbe de nem úgy ám hogy ott is maradjon! Egy nap alatt 2 métert emelkedett a víz szintje aztán amilyen gyorsan jött olyan gyorsan le is zúdult..... a halakkal együtt. Jó időt ígértek és ez nekem azt jelentette még egy utolsót megyek az Öreg Dunára "mezétlábas", kajakos, pörgetős horgászatra, hát így döntöttem. Bár a víz lehűlt, már csak 17 C, még élt bennem a remény, hogy a balinok a kövek közibe kergetik a küszöket.... A remény hal meg utoljára.  

Ínség, szárasság, hőség.

Hova lett a víz? Nem kell nekünk gát! Minek?! Mondják az okosok, én nem értek hozzá de látom hogy szlovák szomszédaink az aszályra való tekintettel elzárták a dunacsúnyi és bősi csapokat. Nekünk meg nincs gátunk, vízlépcsőnk mert a magyarnak nem kell a Dunára semmilyen műtárgy!! Már vizünk sincs...... kifolyik mind a Szigetközből meg az Öreg Dunából is Szlovákia meg tölti a tározóját és működteti a vízi erőműveit! Pedig egy jól működő gátrendszerrel vagy fenékküszöbbel meg lehetne emelni a vízszintet és megtartani az egyre értékesebb vizet. Húsz éve nem történik semmi! Én meg csak szomorkodom mert a nekem legkedvesebb táj az alsó Szigetköz szomjazik!