Öreg Duna kajakkal, másnap.

Másnap reggel, kábán ébredtem, a kocsiban hagytam mindent és felkelés után rögtön indulhattam, ezért is egy órával később keltem..... Minden izom a hátamon sajgott és tiltakozott a mozdulatok ellen, fájt na, nagyon fájt! A hajó levétele és vízre rakása egy kínszenvedés volt, mert a köd erősen szitált és vizes, csúszós volt minden. A vízen már éreztem ez a nap nem olyan lesz mint az előző, majdnem 20 cm-t apadt egy nap alatt! Ahol a halakat fogtam, most éktelen nagy kavicspad fogadott, balinnak, jásznak nyomát sem láttam, próbáltam mindenféle műcsalival vallatni a vizet, de semmi.....

Ilyen még nem volt, legyezés, pergetés bemutatása a Horgászshown!

A pergető és műlegyes horgászat még nem mutatkozott be hazánkban ekkora reprezentációval, ahogyan a 

11. 9-11 ig fog megjelenni a H0rgászShown.

Ködös hajnal az Öreg Dunán, balinokkal keringőzve ( Atyafinak ajánlva ).

Nyálkás, hideg, kellemetlen őszi reggel, de én már kint voltam a vízen, mikor még csak derengett az ég alja! Atyafi! Ezt a napot neked köszönhetem, ha összejött volna a kajakos, sátras, pergetős, halfüstölős peca a Dráván ( ami késik nem múlik ) , akkor most nem írhatnék balin hordákról, halak eszelős támadásáról a dunai ködben :-)) Viszont írhatnék hatalmas drávai domolykókról, vagy csukákról! Frenetikus hajnal volt, leraktam a hajót, minden csurom víz volt, szitált a köd, én meg még majdnem sötétben elindultam felfelé, ki a Duna közepébe! Buktak a márnák, volt, hogy majdnem a kajakba! Sejtelmes, borzongató idő volt, képzeljétek el mikor csak a köveken megtörő sodrás, nyaldosó, csapkodó hangját halljátok, meg néha egy, egy márna loccsanását..... aztán síri csend, csak az evező monoton loccsanása jelzi, hogy halad a hajó. Ez volt a tökéletes meditáció, ősszel, ködben, a partot nem látva evezni.... egy törékeny kajakban.