Bakonyi feederezés.

Meghívást kaptam egyik kedves ismerősömtől, menjünk pecázni a Bakony eldugott erdeiben lévő, patakból duzzasztott tóhoz. Úttalan utakon terepjáróval közelítettük meg ezt a kis gyémántot, mikor odaértünk a látványtól elámultam, micsoda természet, ez igen! Mesterségesen felduzzasztott patak, egy csöppnyi völgyben, távol mindentől, emberektől, falvaktól, utaktól.... A tóban telepített halak vannak, kárász, ponty, amúr, meg keszegek, sajnos ragadozót nem raktak bele, ezért feederezni kezdtem. Későn mentünk de azért egy szarvastehenet sikerült lefotóznom, amint a tóban állva ivott.

Domolykós hétvége.

Kajakos horgászat, nekem ez jelenti a HORGÁSZATOT mostanában, még pirkadat előtt kimenni, hajóban ülve várni a napfelkeltét, megannyi csoda, fény, érzés jár át ilyenkor. Ébred a Természet, csacsognak a madarak, nádirigó, nádiposzáta, sárgarigó, bakcsó, gémek és kacsák, netán egy vízicsibe, vagy bölömbika. Nagy reményekkel indultam, jó idő, vízállás, szélcsend, minden adott volt egy kis ellazuláshoz, meditációs pecához. 

Áradás.

Gyors kiruccanás, ahol a múltkor fogtam a balint, hátha megint sikerül becsapni egyet. Kiértem este fél 7-re az idő már nem tökéletes, erős széllökések, felhős égbolt, ja és áradó zavaros víz. A parti kövek közt megkapaszkodó pici fűzön találtam ezt a  hernyót, gondolom pont elég lesz neki a kis fa levele mire bebábozódik.