A nyár és az ősz legszebb pillanatai

Rég nem ültem gép elé, elillant a tavasz a nyár, de még az ősz is lassan szakállas lesz. Pedig horgásztam sokat, lett volna miről írni, mégis úgy hozta a sors, hogy az emlékek többsége a fejemben maradt. Most viszont vettem egy nagy lélegzetet, és az elmúlt pár hónap legszebb, legemlékezetesebb pillanatait képernyőre teszem.

Nyár, villanások

Paducok, márna, dévér, balin

Nyáreste, fülledt, kabócás, fecskecsivitelős, nyáreste, a vén folyó partján. A Duna, mint valami nyugodt őskori lény, lassan, hömpölyögve veszi a kilométereket. Én meg ülök a partján és merengek, pecáról, halakról, vízparti élményekről, hirtelen kapás van! Rázza a spiccet veszettül, egy pillanat alatt visszalök a Duna partjára, bevágok! Széles mosollyal, tudom, hogy megvan....

A Duna partján

 Vadászik

Levél az Öreg Dunáról

Kedves Emil, és István! 

 Mire levelem megérkezik hozzátok a színei már biztos megfakulnak. A tőletek tanultakkal nekiindultam az ismeretlennek, járom az utam, az új utam. Bízom benne, hogy lesz még alkalom együtt horgászni, addig is leírom nektek az egyik emlékezetes kalandomat.

Harcsák a mélyben.

Egy barátom elvitt a Nagy Dunára egész napos gumihalas pergetésre. Ennek azért volt előzménye, mert nem egy könnyen találtunk betonozott hajó sójázót. Dunakilititől a Mosoni Duna torkolatáig nincs egy sem az Öreg Dunán....  

Dunai rabló.

Meghívást kaptam egy kedves barátomtól, csónakos horgászatra, elsősorban harcsa kuttyogatásra. Már hajnalban vízen voltunk, csendben csorogva néha ütve a vizet. Én csak a "kibic" voltam, se harcsás botom, se kuttyogató tudásom nincs, ezért mindenre felkészülve pergető botot vittem.

Pünkösd.

Por, pókháló, és madárürülék lepi be a kajakot, rég nem járt már vízen. Hajó és gazdája, régmúlt horgász  emlékekből él, balinok, jászok, domolykók, villannak be, pillanatképek, amiért érdemes, amiért kell .....

A Duna legyes bottal.

Áradnak a folyók, mindenhol az országban, árad a Duna is, a szigetközi Öreg Duna vízállása viszont még mindig alacsony. Kimentem az esélytelenek teljes nyugalmával, legyezni egyet. Végre, kint voltam, nem vittem magammal más horgászbotot, nehogy elcsábuljak. Mivel csak legyező bot volt nálam ezért kénytelen voltam a műlegyezést gyakorolni. Csak gyakoroltam, mert halat nem sikerült becsapnom, pedig mozogtak, fordultak, csobbantak a kavicspadok végén. Én meg legyeztem, ahogy tanultam.

Tél a Dunán, kajakkal.

A fagyos Duna partján.

A szilaj Szigetköz és a kajakos horgász.

Három hónap, ennyi telt el azóta, hogy a horgászkajakom nyaldosta az Öreg Duna vizét, most sem sokon múlott, hogy meghiúsult a tervezett kajakozás. Rengeteg hó esett, el is napoltam a vízre szállást, mert terepjáró nélkül lehetetlen ilyenkor kimenni az ágrendszereken át az Öreg Dunához. Vártam pár napot, olvadt. Aztán megpróbáltam egy csendes hajnalon átvergődni a havas utakon, ki egészen a Dunáig, néha elakadtam ( vittem hólapátot ) de végül kiértem a "nagy víz" partjára, ahol várt a következő meglepetés... Az árvíz után a parton ahol a hajót szoktam letenni, fél méteres iszap fogadott! Nem tudtam vízre szállni, elindultam helyet keresni, vergődés volt ez, a minden áron való kajakozás, vergődése. Fel is adtam a próbálkozást egy időre és gyalog próbáltam felderíteni a partot.

Alsó szigetközi vízpótló rendszer fejlesztése.

Adott egy helyzet ami itt a Szigetközben az elmúlt húsz évben állandósult, a szigetközi Öreg Dunában és a vele összeköttetésben lévő alsó ágrendszerekben állandósult a vízhiány. Ez az állapot csak akkor javul ha a szlovákok több vizet engednek a régi mederbe, ez viszont ritkán van, inkább csak akkor ha egyébként is árvíz van. Gondolkodtam sokat megírjam, vagy ne, ezt a bejegyzést de aztán arra jutottam, nem kapott elég országos visszhangot a Szigetköz vízpótlásának problémája. 

Farkasordító hideg hajnal az Öreg Dunán.

Az év leghidegebb hajnalán vártam a napfelkeltét, kint az Öreg Duna mellet. Mínusz 15 Celsius fokot mutatott a hőmérő. Mindent beborított a fehér zúzmara, az orrom hegye látszott csak ki, símaszkomon  megfagyott a pára.

Árad a Duna!

A szigetközi részen impozáns árvizet eresztenek a nyakunkba szlovák szomszédaink, ilyenkor jó a régi meder, van hova engedni a felesleges vizet, ami már veszélyeztetné a bősi erőművet, mivel a szlovák tározó sokkal kisebb mintha Magyarország is megépítette volna a a dunakiliti tározót és a nagymarosi vízlépcsőt. Bár szerintem sokat vesztett az ország azzal, hogy nem építettünk gátat a Dunára, egy vízlépcsőkkel tarkított folyóra.....

142301	Dévény	Duna	294	539	626	332	5640	4,8	jégmentes
142302	Pozsony	Duna	361	566	658	297	//	4,9	jégmentes
442020	Rajka	Duna	23	61	119	96	1520	4,7	jégmentes
442021	Dunaremete	Duna	24	//	321	297	1340	4,9	jégmentes
142304	Bös	Duna	99	244	430	331	//	4,7	jégmentes
142306	Medve	Duna	287	475	617	330	4890	4,4	jégmentes
442502	Nagybajcs	Duna	218	370	499	281	4460	//	jégmentes
442521	Gönyü	Duna	147	258	399	252	//	4,7	jégmentes

Öreg Duna kajakkal, másnap.

Másnap reggel, kábán ébredtem, a kocsiban hagytam mindent és felkelés után rögtön indulhattam, ezért is egy órával később keltem..... Minden izom a hátamon sajgott és tiltakozott a mozdulatok ellen, fájt na, nagyon fájt! A hajó levétele és vízre rakása egy kínszenvedés volt, mert a köd erősen szitált és vizes, csúszós volt minden. A vízen már éreztem ez a nap nem olyan lesz mint az előző, majdnem 20 cm-t apadt egy nap alatt! Ahol a halakat fogtam, most éktelen nagy kavicspad fogadott, balinnak, jásznak nyomát sem láttam, próbáltam mindenféle műcsalival vallatni a vizet, de semmi.....

Ködös hajnal az Öreg Dunán, balinokkal keringőzve ( Atyafinak ajánlva ).

Nyálkás, hideg, kellemetlen őszi reggel, de én már kint voltam a vízen, mikor még csak derengett az ég alja! Atyafi! Ezt a napot neked köszönhetem, ha összejött volna a kajakos, sátras, pergetős, halfüstölős peca a Dráván ( ami késik nem múlik ) , akkor most nem írhatnék balin hordákról, halak eszelős támadásáról a dunai ködben :-)) Viszont írhatnék hatalmas drávai domolykókról, vagy csukákról! Frenetikus hajnal volt, leraktam a hajót, minden csurom víz volt, szitált a köd, én meg még majdnem sötétben elindultam felfelé, ki a Duna közepébe! Buktak a márnák, volt, hogy majdnem a kajakba! Sejtelmes, borzongató idő volt, képzeljétek el mikor csak a köveken megtörő sodrás, nyaldosó, csapkodó hangját halljátok, meg néha egy, egy márna loccsanását..... aztán síri csend, csak az evező monoton loccsanása jelzi, hogy halad a hajó. Ez volt a tökéletes meditáció, ősszel, ködben, a partot nem látva evezni.... egy törékeny kajakban.

Legyes hétvége.

Belekóstoltam a műlegyezés édes, savanyú világába, édes, mert egy olyan horgász technikát ismertem meg ami semmilyen más horgász módszerhez nem hasonlít, savanyú, mert másnap a hát és vállizmaim lángot köpködtek ki magukból :-) Kitartó vagyok ezért megtanulok legyezve horgászni, eldöntöttem és kész! 

Ínség, szárasság, hőség.

Hova lett a víz? Nem kell nekünk gát! Minek?! Mondják az okosok, én nem értek hozzá de látom hogy szlovák szomszédaink az aszályra való tekintettel elzárták a dunacsúnyi és bősi csapokat. Nekünk meg nincs gátunk, vízlépcsőnk mert a magyarnak nem kell a Dunára semmilyen műtárgy!! Már vizünk sincs...... kifolyik mind a Szigetközből meg az Öreg Dunából is Szlovákia meg tölti a tározóját és működteti a vízi erőműveit! Pedig egy jól működő gátrendszerrel vagy fenékküszöbbel meg lehetne emelni a vízszintet és megtartani az egyre értékesebb vizet. Húsz éve nem történik semmi! Én meg csak szomorkodom mert a nekem legkedvesebb táj az alsó Szigetköz szomjazik!  

Sátorozós, kalandozás.

Megígértem még tavasszal a fiamnak, kimegyünk sátorozni a Duna partra. Most jött el az ideje, hogy minden összeállt és mehettünk egy sátorozós, horgászós, kalandos hétvégére a Dunára. Ráadásul fiam egyik barátja és apukája, aki nem mellesleg horgászcimborám :-) is jöttek. Ember tervez a Természet meg máshogy gondolta, kiszemeltem még a kajakos horgászatom alatt egy nagyon jó placcot de mikor kiértünk siralmas látvány fogadott bennünket, a víz eltűnt a mederből! Ahova menni akartam ott a parttól 10 méterre volt a víz, közben meg iszaptenger, horgászatról szó sem lehetett! B tervem meg nem volt, tehát elkezdünk a parton helyet keresni, nagy nehezen találtunk egy kavicsos partot, viszont az útról egy ösvény vezetett csak le amin le kellet bukdácsolnunk...... Levittünk minden cuccot, ekkor már patakokban folyt rólam a víz de a gyerekek már a horgászattal voltak elfoglalva.