Menyhalak nyomában

Régen nem írtam, nem azért, mert nem horgásztam, hanem, mert egyre nehezebben veszem rá magam a képek szerkesztésére, az írásra. Sok szép téli horgászaton vagyok túl, többek között néhány menyhalas horgászaton.

Egy kis csuka.

Szeretek egyedül lenni a vízparton, télen csendesen lopakodva, sok mindent lehet látni, madarakat, víz közelében élő állatokat. A növénytakaró hiánya miatt meg olyan helyeket, amiket majd nyáron meg tudok horgászni, de a zöldben nem biztos, hogy felfedezném.

2012.

2012 január 23.-a hatalmas árhullám vonult le a Dunán de én akkor kajakoztam először a tavalyi évben, tükörsima víz, napsütés, csodaszép volt a víz. A kajakot egy időre elraktam pihenni és a menyhalakra kezdtem vadászni, teljesen sikertelenül, amikor mások mondták, hogy fognak én kimentem ugyanoda és nem fogtam...jöttek viszont a mélység kísértetei,  gébek, meg egy kecskerák. Menyhalat nem láttam még hírből sem, pedig sokszor ültem  a parton, dideregve, várva a bot bólogatását.

Menyhalas videó.

Az egyik megfogott menyhalról készült videó is, van olyan ronda, hogy érdemes megnézni: 

Még több menyhal...

Megint menyhalaztunk, mostanában erre van időm, egy, másfél óra peca, fél hattól, hét óráig aztán vége. Most a zárás alsó oldalán próbálkoztunk, a lezúduló víz mély gödröt vájt és ebbe dobtuk be az egyszerű cájgokat. Csúszóra szerelt 60-80 g-os tányér ólom, 70 cm-es előkén nagy méretű hosszú szárú horog, és a változatosság kedvéért nem kárászból vágtunk szeletet, hanem vörösszárnyú keszegek adták a csalinak valót. Az időjárás mostohább volt mint előző alkalommal, erős széllökések jöttek északnyugat felől, pont ahova ültünk, szemből kaptuk Szél Kálmán ajándékát.... Az első fél óra eseménytelenül telt, beszélgettünk, régi szép időkről, mikor ennyi halszelet ezen a helyen, hol süllőt, hol sügeret, de néha csukát is adott, ma meg örülni lehet egy, egy kósza menyhalnak. Volt egy spicc hajlítgatós kapásom, bevágtam de nem lett meg, biztos még óvodás lehetett, ha nem tudta a pici halszeletet egyben benyelni...

Eszik a menyhal.

Eszik a menyhal! Fogják lent is fent is az erőműnél, másfél kilós példányokról beszélnek....

Több se kellet nekem, az első adandó alkalommal szóltam a havernak, hogy menjünk ki, hátha több szerencsém lesz a menyusokkal, mint az év elején volt. Délután fél hat körül kiértünk a legközelebbi helyre, már néhány helyet ültek, ami azért bizakodásra adott okot. Gyorsan felcsaliztam a félbevágott döglött kis kárászt és behajítottam a sötétségbe. Z. egy élő kárászt vágott ketté és azzal csalizott, fél óra várakozás után Z-nek kapása volt!

Meglett az idei első menyhal, nem egy nagy példány de már méretes :-) Ennek örömére kitekertem a szerelékem és újra csaliztam én is élő kárásszal, valószínű a friss vér szagára jobban mozdultak. A következő menyhal nekem jutott, szinte az előző ikertestvére. Ahhoz képest, hogy a hőmérséklet még viszonylag magas, már ettek. Z. fogott még egy menyhalat az este folyamán, aztán amilyen hirtelen jöttek úgy eltűntek, fél nyolc után már nem jött semmi. Még vártunk egy kicsit aztán összepakoltunk és haza indultunk. Ha megy a menyus, akkor kell rá horgászni, ezért jövő héten még biztos kimegyek " fagyoskodni" .

Menyhal helyett Kecskerák.

Az idő megfelelő, csendes metsző hideg, talán most beindul a menyhalnász. Szervezés, pakolás, ruha, peca, botok, csali, mindent előkészítve, munka után indultunk. Nagy reményekkel, viszont kétséges tényekkel, a kocsmában azt mondták már nem megy a menyus.... Mindegy de mi megpróbáltuk, ha csak a szoba kényelmes melegéből olvasgatom a menyhalas cikkeket az még nem saját élmény. Időben kiértünk, a mínuszok már csattogtak, jeges volt több helyen a folyó. Összeállítottuk a felszerelést, csaliztunk, és mehet a gödörbe, mert itt fogtak karácsony után párat.

Menyhalak Nyomában.

Menni kellene pecázni, de mire lehet ilyenkor horgászni? Menyhalra magyar! Mondtam magamnak, a szót tett követte és elvetemült horgászcimborámmal elindultunk menyust fogni.

Az idő jól kitolt velünk, mire kiértünk orkán erejű szél, vagdosó esőcseppek, ez kell a boldogsághoz, na meg a menyhal...