Keresés a blogban

2014. máj. 28.

Paprikás krumpli, harcsával


Szokásos évenkénti vízparti sátorozásunkat előbbre hoztuk, hogy a szúnyog had előretörése előtt, még jól érezzük magunkat. Nem is csalódtunk, mer szúnyogfronton, még tűzszünet uralkodott, egy, egy felderítővel futottunk csak össze, viszont kullancs az annál több támadt ránk, az előőrseik egészen a sátrakba merészkedtek!
Megérkezés után, egy ötven éves kaszával nekifeszültem, a néhol méter magas, fű, nád, gaz rengetegnek, öreg kaszám az utolsó métereken egy nagyot nyekkent, és feladta a küzdelmet, kificamodott a nyeléből. Rajtam ekkor már üveggolyó nagyságú verejték cseppek jelezték, hogy ideje sört bontani :) A fitnesz edzés után, következett a sátrak felállítása, cókmókok összerendezése, meg a gyerekek eligazítása, mert ők horgászni jöttek, mi meg azért, hogy ők jól érezzék magukat, na meg mi is egy kicsit. Spiccbotok elő, csonti, giliszta, etető anyag, meg feltétlen lelkesedés, hogy most aztán, majd mi megmutatjuk, mekkora halakat, rejt a víz....

  
A sátrak elkészültek, a gyerekek horgásztak, mi meg nekiláttunk ebédet-vacsorát főzni, mégpedig tábori paprikás krumplit. A hozzávalók úgy mint pár darab hámozott, darabokra felvágott krumpli, némi aprított vörös hagyma, egy kis őrölt paprika, a hagyma olajban üvegesre pirítva, rá a paprika, az íze végett pár karika füstölt kolbász, aztán egy kis víz kíséretében mehet bele a krumpli. Mindezt hagyjuk jól összefőni, némi bors, fűszer, só kell még bele és eheti minden megéhezett táborozó. Ettük is, mire elkészült mindenki farkas éhes volt, volt aki kétszer is evett belőle, még én is, pedig én főztem :)


A táborozó csapat, most kibővült a kis tesókkal, lányom élvezte a vízpart adta természetes játék lehetőségeket, piócákat úsztatott, a megfogott keszegeket etette, békákra vadászott, jobban elvolt, mint egy "fertőtlenített" superior hotelben... Persze ebben én is segítettem neki, mert beindítottam a " minden gyereket viszek kajakkal" szolgáltatást. Ami ugyan részemről felelőtlen, és fárasztó döntés volt, de a gyerekek, önfeledten élvezték, az élő egy embermotoros kajakozást. El voltunk, játszottunk, sátraztunk, pihentünk, meg mindent csináltunk ami nem horgászat. A folyó nem is adott értékelhető halat, néhány keszegen és egy pöttöm harcsán kívül...


Áradás után voltunk, magas vízállással, zavaros vízzel, erős sodrással, és töménytelen mennyiségű nyárfa pihével, így hát az esélytelenek nyugalmával lapátoltam, és nem horgásztam, pedig próbáltam, de nem jött semmi, csak hínár, meg szösz, meg alga, meg..... 
Aztán azért a folyó megmutatta mit tartogat! Nagy kiabálások közepette, a közeli hídról halászok zsákmányoltak kapitális halat! A gyerekek tátott szájjal bámulták, mi is egy kicsit meghökkentünk, mert ekkora harcsa nem minden bokorban terem! Egy pici folyó nagy hala került a fotómasinám szeme elé. Majd fél mázsa lehetett, nagyobb mint a gyerekek, nekik ez az élmény egy életre szól majd, talán meghatározza a horgászat iránti hozzáállásukat is!



A  harcsa kaland után, újult erővel fűztük fel a férgeket, hátha megkívánja valamelyik csoporttársa a harinak. Az óvodából kiszökött, vagy inkább még bölcsis harcsa megkívánta, de rajta kívül, más ember méretű bajuszost nem érdekelt az harcsa ízlés szerint, kitűnő csaliválogatás.
Másnap hajnalban, mivel egész éjjel esett az eső, nem bírtam aludni, és még pirkadat előtt vízre ereszkedtem a kajakkal. Pattanásig feszült idegekkel kezdtem neki vallatni a folyót, de a süket csend volt a válasz. Aztán egy megijedt hód, csapott egyet a farkával a vízre, és én is besz@rtam tőle, így  már egészen felébredve dobtam a műcsalit. Egyetlen kósza csuka, vagy balin, vagy valami megragadta a csalimat, hogy pár másodperc után üresen logó horgokat húzzak ismét, mert leakadt. Ennyi volt a kaland.
Utána már csak a csúnya része jött, pakolni, pakolni, kocsiba be, aztán meg kocsiból ki, de az élmények megmaradtak, a következő túrán lesz miről mesélni a tábortűznél...

2 megjegyzés:

  1. Szia Ervin!!
    Kicsit ....... inkább nagyon irigyellek, hogy a Családoddal ilyen szép élményekkel gazdagodtok.
    Nálam ez a móka sajnos reménytelen.
    Jaaa, és egész pofásra sikeredett a blog újításod.
    Üdv.:Robi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kellenek az ilyen èlmènyek a gyereknek életre szól, meg nekem lesz mire emlékezni :) Ezzel a sablonnal már régóta szemezgetek, most bevállaltam...

      Törlés

Ha van mondanivalód, írd meg.