A nyár nagyon jól alakul, sok domolykót sikerült gép elé terelnem, mohos hátú domolykókat. Egy újságcikkben ilyenkor kezdeném el ecsetelni, hogyan kell horgászni a nagy domikra, milyen technikával, bottal, előkével, milyen csalival, léggyel, vobblerrel... stb.
Inkább beszéljenek itt a képek, azért annyit elárulok, hogy a keljfeljancsi légy tovább gondolt változatára jöttek a nagyok. A blogon egyszer már leírtam hogyan kèszül, most csak annyit változtattam, hogy hosszabb tollakkal kötöttem, így szinte pulzál a víz alatt, és ezt komálják az öreg domik! Egy helyről egy hal jön, ez szinte már, már törvény. Olyan óvatosak, hogy a visszaengedett hal után, többet nem eszik a legyet, vobblert... Sokat kell menni, cserkelni, bújni, csalánba mozdulatlanul várni, és gatyáig izzadtan menni a csatorna parton, míg meg nem találjuk a nagyokat!
Aztán egy dobás, és egy hal... Ilyen a domolykó horgászat!
Aztán egy dobás, és egy hal... Ilyen a domolykó horgászat!
Akkor ez már nem csak horgászat, vadászat, cserkelés is egyben. :D
VálaszTörlésAz utolsó kép a szelfibottal ismét esszencia! :))
Cserkelés, a bozót, iszalag, jágerkender között, eljutni az áhított halakig úgy, hogy legyen egy dobásom ;-)
TörlésLassan megtanulom, hogyan kell szelfizníí :-D
Brutál domik, brutál képek! Ilyen domikért én is bevállalnám az átizzadt gatyát.... :)
VálaszTörlésBorzongós is tud ám lenni átizzadt gatyával :-D derékig gázolva, de nekünk minden ott töltött óra megéri ;-)
VálaszTörlés