Keresés a blogban

2012. jan. 25.

Kalandozás az Öreg Dunán.



Árad a Duna, néztem a vízállást vasárnap.
Hosszas logisztika és szervezés árán kaptam az élettől egy hétfői napot kajakkal horgászni, Gyuri: http://kajakhorgasz.blogspot.com/2012/01/edes-szolo.html Édes Szőlő című bejegyzése után éreztem menni kell a folyóra. Eltölteni egy kis időt ott a Duna hátán együtt madárvilággal, napfénnyel, téli, tavaszi hangulattal és talán halakkal is, bár ez utóbbi esélye az áradás miatt szinte a nullával volt egyenlő. Van a mondás: Ember tervez Isten végez...
Összeraktam  hajómat és a felszerelést, miközben népes hattyú csapat nézett a víz felől. Az égiek festeni való időt adtak délelőttre, az ég mélykék színe kontrasztot adott a tájnak.
Ideje volt indulni, életem első  kajakos evezésére az Öreg Dunán.




Amikor megláttam, vagyis csak megéreztem a kijáratot szétáradt az adrenalin bennem,milyen lesz a nagy Öreg? Ledob a hátáról vagy csendben tűri kis hajóm okozta hullámokat? A nagy víz engem segített, lassabb, nyugodtabb az Öreg ilyenkor, ezért is határoztam úgy, hogy kimerészkedek rá.


Kiértem, elfogott a végtelen nyugalom, némán méltósággal folyt alattam a rengeteg víztömeg, én meg lassú evezőcsapásokkal elindultam felfelé, hátha találok egy két kiöblösödő nyugodt részt, amit majd később tavasszal meg tudok horgászni.


Igen ami a képen van az a kormány, ez volt még az oka, hogy az Öreg Dunára merészkedtem, ki akartam próbálni saját gyártású kormánylapátomat az erős sodrásban. Jelentem tökéletesen működik, jól kormányozható a hajó, nem kellet állandóan korrigálni, amit eddig evezővel oldottam meg ( és elfáradtam tőle) azt most a kormány kis mozdításával meg tudtam csinálni.


Amiért feleveztem idáig megtaláltam, egy kis befolyóval rendelkező öblös rész, kis víznél talán még mindig járható és van víz benne, halaink kedvelik az ilyet.


A lagúnában szélcsend és szikrázó napsütés fogadott, a víz egyébként kb 1-2 fokos lehet, nem lenne komfortos borulni (hipotermia miatt). Januári tavasz termése a kirügyező barka, még elfagyhat szegény....


Csináltam videót arról amit nem lehet elmondani, leírni, megmutatni, ott kell lenni, megélni a napot, vizet, szelet, és minden szépséget amit láthatok.


6 km evezés után elindultam visszafelé, szemből a folyó irányából sütött a nap, olyan volt mintha gyémántport szórt volna valaki a vízre. Hagytam vigyen a sodrás, közben iszogattam egy csésze forró teát. Ennél nagyobb csendben és magányban nem nagyon tudnék lenni felfújt, rohanó világunkban. Horgászat? Eszembe se jutott, nem is lett volna sok értelme, néhány halugrást ugyan láttam de ezek minden bizonnyal márnák voltak.




Az idilli helyzet megszűnni látszott mikor elértem a holtágat ahonnan indultam. Erős szembe szél fogadott, hullámzó víz, ez már nem gyerekjáték, kezembem bizseregtek megfáradt izmaim. Hajóm jól viselkedett még ilyen rossz körülmények között is hála a kormánynak és a magas orr résznek.



Reggel mikor az Öreg Dunára értem motorzajt hallottam abban az ágban ahonnan jöttem, különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, biztos olyan "elvetemült" horgász mint én.... Visszafelé kiderült nem horgászok hanem halászok, kilométereken keresztül figyeltem, hogy teszik le a hálót, az ág legmélyebb részébe.... Ilyenkor még vermelnek a halak nem? Nekik szabad vermelő halak közé hálót dobni és szétverni halcsapatokat? Lehet "tudományos célra gyűjtöttek mintát :-). Mindenesetre elgondolkodtató amit láttam....


Most már tényleg rossz idő kezdett lenni, de még meg akartam nézni egy mellékágat hátha esélyem lesz ott egy kis pecára mert azért jöttem!


Kiszálltam egy pihenőre, ekkor olyan fényjátékokkal kápráztatott Természet Anyánk, hogy öröm  volt nézni, pillanatok alatt változott az idő, mintha szeszélyes április tréfált volna meg január közepén. Természetesen a hajót fotóztam, nem bírok betelni vele, minden alkalommal egyre jobban tetszik.



Elindultam fáradtan de még lelkesen a kis mellékágba, hátha valami kis csuka az én csalim várja a bokrok alatt. Sikerült pár dobást ejtenem de ez a nap nem erről szólt, a szél miatt már csak próbálkozásokra futotta. Azt szoktam mondani: Sajnos nem akkor járok horgászni mikor kapnak a halak, hanem mikor időm engedi.




Ezt a képet még reggel fotóztam, de a végére jobban illik. A Duna szabályozás közben elhunytaknak állít emléket, emberfeletti munka lehetett legnagyobb folyónkat gátak közé szorítani.




Megfáradva de élményekkel telve indultam haza, fejemben már alakul egy következő túra gondolata, lassan már nem horgász hanem kajakos blogom lesz... Remélem Tavasz Anyó azért tartogat horgász kalandokat is számomra.

9 megjegyzés:

  1. A saját gyártmányú kormánylapátról írhatnál egyet, hátha valakit érdekel.

    Nagyon szép, fél szavakból is.....

    VálaszTörlés
  2. http://szigetkozpeca.blogspot.com/p/horgasz-kajakom-fejlesztese.html
    Már írtam csak lehet rosszul neveztem el az oldalt, mert nem csak kormányt készítettem, hanem egyéb dolgokat is szereltem fel a kajakra.

    VálaszTörlés
  3. tuti kis evezés, faszántos kis képekkel...

    6 kiló hegymenetben...nem irigyellek...de legalább nem fáztál:)

    VálaszTörlés
  4. Nem fáztam, a szárazruha ezért jó, se ki se be nedvesség... A hajó, mivel keskeny ezért viszonylag könnyen ment az evezés.

    VálaszTörlés
  5. Szárazruhában csak belül leszel nedves, főleg ha evezel:)

    VálaszTörlés
  6. Igen, már sokat próbálgattam mit vegyek fel alá, mert ha vizes lesz akkor talán a neoprén jobb mint a polár. Vettem egy szörfruhát de még nem tudom beválik-e a szárazruha alatt.

    VálaszTörlés
  7. Én polárt hordok. Utána megszárad. Inkább baj, ha megállsz és szél van lehet fázni. De azt így is, úgy is.

    VálaszTörlés
  8. Jó kis lapátolás lehetett. Sosem jártam a Szigetközben, de hála neked, néha egy kicsit virtuálisan ott lehetek. Szép képek.
    A szabályozásban meghaltak halála számomra értelmetlen volt. Nem vagyok tulzottan szabályozás párti, de ez van, most már nem rombolnám le a védműveket. De átépíteném.
    Szép helyeken evezel, azért kívánom fogjál halakat is!
    Üdv!
    qvik

    VálaszTörlés
  9. Próbálom átadni a vidék hangulatát... A Duna szabályozása szükséges rossz, családom Ásványrárón lakó fele az ötvenes években (pontosan nem tudom melyikben) nálunk húzta meg magát mikor a Duna elöntötte az egész falut...Amerikában már másképp csinálják a szabályozott folyókat árvízkor kiengedik egy adott területre és míg levonul az ár a halak le tudnak ívni, a természet körforgása biztosított, ezt kellene nálunk is. A halak meg csak reszkessenek :-).

    VálaszTörlés

Ha van mondanivalód, írd meg.