Kajakos horgászat a farkasliki Dunán 1. rész.

Ebben a szeptemberi nyárban nem bírtam peca nélkül, ismét vízen ért a hajnali aranysugár, immár kajakom "nyergében" szeltem a tükörsima Farkasliki Duna ág vizét.

Időben kiértem a vízpartra még az éjszaka fekete sötétsége takarta  a tájat, az idő nyugodt szélcsendes, az ég csillagfényes, és tiszta. Nekiláttam összeállítani a kajakot és vízre tenni, szerencsére itt a víz a part tetejét nyaldossa így könnyedén vízre lehet csusszanni a hajóval. A hajnal eéső bíborvörös sugarai már tükröződtek a vízen mire elindultam, hiába az idő gyorsabb mindenkinél...

Hajó a vízen, minden holmi bepakolva, mentőmellény felcsatolva, irány a sejtelmes hajnali vízi vadászat! A tervezett helyig kb 2 km-t kellet folyással felfelé eveznem, de már tudtam ez nem lesz probléma.

Kajakkal a Dunán senkitől nem zavartatva, ez az igazi kaland, nem kell nekem Párizs, Milánó, London, New York meg ki tudja még hány "civilizált nagyváros" az én városom az öreg és kanyargós Szigetköz Duna anya legféltettebb gyermeke! 

15 perc alatt odaértem arra a helyre amiben a leginkább bíztam, hogy a halak ördöge a csuka is itt les a maga zsákmányára, én meg rá...

Mielőtt elkezdtem pecázni kiszálltam nyújtózni egyet no meg a természet hívásának engedelmeskedni. Aztán vissza a hajóba és kezdődhet a keringő, egy dobás balra egy előre egy jobbra...

Előző nap vettem a horgász boltban egy pici élénk narancs színű körforgót kemény 300 forintért, le volt akciózva he,he én meg úgy gondoltam a bokrok közé jó lesz tölteléknek, mert ki tudja lehet-e ebből a kajakból dobálni? Hát lehet méghozzá milyen jól csendesen csorogtam tíz húsz métereket dobálva, a hínár mellé. Egyszer csak éreztem valami RÁVÁGOTT! Viszi a pici forgót meg a kajakot is! EZ ÁM A PECA! 

Hatalmas kiugrásokkal, fordulásokkal vitt hajóstul egy megtermett CSUKA!

Szájában a 300 forintos akciós műcsali, szívem a torkomban dobogott, a lábam remegett, még szerencse, hogy ültem. Az első kajakos horgászatom koronája ez a hajnali fogás!

Folytattam a pecát, maradva a kis narancs forgónál, pár dobás után ismét éreztem, hogy valami rávágott, ki is tekertem a HALAT egy kis sügeret, kedvenceim ezek a halak, ahogy a műcsali a víz színén jár már, alulról mint valami villám rárontanak.

Úgy gondoltam ideje kicsit tovább evezni, hátha vár még rám egy két éhes fenevad...

A Szigetközben az a nagyszerű hogy tele van oldal ágakkal ha bemész egybe nem tudod hol bukkansz ki, én is egy kisebb ágba indultam hátha kijutok valami nagyobb vízre.

Egyre beljebb eveztem a víz meg egyre csak fogyott körülöttem....De a bizalmam töretlen...

 

Elértem a végére sűrű nádas bedőlt fák, innen csak visszafele vezet az út...

Nem akarom hosszúra nyújtani az írásomat ezért egy második részben fogok a nap további kalandjairól írni. Folyt. Köv.