Keresés a blogban

2013. febr. 2.

Alsó szigetközi vízpótló rendszer fejlesztése.

Adott egy helyzet ami itt a Szigetközben az elmúlt húsz évben állandósult, a szigetközi Öreg Dunában és a vele összeköttetésben lévő alsó ágrendszerekben állandósult a vízhiány. Ez az állapot csak akkor javul ha a szlovákok több vizet engednek a régi mederbe, ez viszont ritkán van, inkább csak akkor ha egyébként is árvíz van. Gondolkodtam sokat megírjam, vagy ne, ezt a bejegyzést de aztán arra jutottam, nem kapott elég országos visszhangot a Szigetköz vízpótlásának problémája. 


Tehát ami most történt ebben az ügyben az, hogy nyertünk a EU-tól egy valag pénzt, link: Szigetközi vízpótló rendszer ökológiai továbbfejlesztésére. link: A Mosoni Duna és a Lajta vízgazdálkodási rehabilitációjára, medret rendezni, kőszórásokat átrakni, meg elbontani, rézsűket kialakítani, meg a húsz év alatt kinőtt erdőket kivágni, ja és a legfontosabbat majdnem kihagytam, az ágrendszerek utolsó még az Öreg Dunával kapcsolatban lévő részére is fenékküszöböt építeni!  Minderre elköltünk kb. 13 milliárd magyar forintot! Na szerintem itt van a lényeg, az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Lesz víz végre az alsó Szigetközben, elvileg építenek hallépcsőt az Öreg Duna és az ágrendszer között lévő fenékküszöb mellé és ezzel az ökológiai átjárhatóságot hivatottak biztosítani!!! Szerintem meg nem lesz átjárható! Egy hallépcső van a Denkpáli ágvégelzárásnál, ahol a Vízügy szokott vizsgálódni árammal.... megnézni milyen hal megy fel, link: Elektromos halászat a Denkpáli hallépcsőnél. Ezeket a képeket elnézve nekem kétségeim merültek fel, hogy a hallépcsőn a négy kilós dévérkeszeg, vagy az öt, hat netán húsz kilós dunai vadponty felmegy-e ívni a csendesebb vizekre....A többi ágban nincs még ilyen hallépcső sem ezért én mindet csak kádaknak hívom, a felső és alsó végük is le van zárva. Tavaly tavasszal a legalsó ágrendszerben és az Öreg Dunán volt szerencsém a dévér és ponty ívás kellős közepébe csöppenni: 


Akkor még fel tudtak menni a nagyobb halak az ágrendszerbe, ha kész lesz a két fenékküszöb és megcsinálják a hallépcsőket hozzá, nem biztos, hogy ezek a halak le tudnak majd ívni..... Ezért írtam, hogy az egyik szemem sír a másik nevet, mert végre lesz víz, bár nem úgy hogy több lenne, hanem a keveset felfogják.... de a halak az Öreg Dunából már nem tudnak felúszni a szigetközi halbölcsőbe.... 
 Lehetett volna az Öreg Dunára mobil gátat tenni de azt nem támogatták, pedig akkor az Öreg Duna szintje és az ágrendszerek szintje is egyformán megemelkedett volna és a sok gátat el lehetett volna bontani.... 
A sokat szenvedett Szigetköznek megint néhány dömpert, kotrógépet, favágót ki kell bírnia, biztos az élővilág kiheveri majd pár év múlva. Talán a halak is le tudnak majd ívni valahol de a Szigetköz nem lesz már halbölcső az biztos és ezzel senki sem foglakozott, mikor gátak közé szorították... 
 Nem akarok én lándzsát törni senki felett, egyszerű horgász és természet szerető emberként, nekem minden beavatkozás az élőhelyeken fáj és fáj azoknak a domolykóknak, balinoknak, meg rengeteg másik halnak amit visszaengedtem, és a többi halnak akik most még nem tudják, hogy ahol születtek oda már nem ugyanazon az úton jutnak majd el, ha eljutnak egyáltalán.


15 megjegyzés:

  1. Hívószavak: vizes élőhely kialakítás, vízpótlás, meder rehabilitáció!

    Namármost az ember akkor teszi a természettel a legjobbat, ha húsz évig a közelébe sem néz...

    Egyébként a Drávánál (és a Dunánál is) az a bibi, hogy jól kiegyenesítették őseink a medrét, hogy ne legyen áradások. Sarkantyúkat és T-gátakat raktak ki, hogy ne kanyarogjon a víz.Ezeken a műtárgyakon aztán jól felgyorsult az egyébként sem lomha víz, és szépen elkezdte mélyíteni a medret...egy évszázad alatt métereket mélyült a víz, most meg nem jut be az oldalágakba.

    A fenékküszöb ezért kell, mert anno elbasztuk...Nálunk délen is indul az ős-dráva...szkeptikus vagyok...

    a milliárd pénzek meg azé' vannak, mert jól kommunikálható, hogy így a természet, úgy a nagy tájegységek, közben meg gyakorlatilag tereprendezés és földmunka az egész. Viszont az egység sugarú magyar állampolgárnak látványos és korántsem tud különbséget tenni 100 millió forint értékű földmunka és 1 milliárd értékű között, mert szemre sok mindkettő

    Nah ezé' nagy buli a vízrendezés!

    VálaszTörlés
  2. Írhattam volna még ezer oldalt... a meder mélyülése a sarkantyúk, igen és az utolsó a fenékküszöb... Itt a Szigetközben ráadásul hozzájön még, hogy a felette lévő vízlépcsőből, a szlovákok nem engednek elegendő vizet az Öreg Dunába. Ha jól tudom az Öreg Duna szigetközi szakasza az elmúlt húsz év alatt süllyedt 2 métert... a holtágak meg a fenékküszöbök hatására lassan már 5-6 méterrel magasabban vannak.
    Pár száz milliárd rámegy megint erre az egész országban, költjük a pénzt és egyre szarabb lesz az egész :(

    VálaszTörlés
  3. A szigetközbe több víz kell. Kész.

    Persze ujjongva örüljünk az EU segílykének, és a tótok okozta ökológia katasztrófa utáni szarlapátolást fogjuk fel "fejlesztésnek"...
    A Lajta és Mosoni "átalakításra" is kíváncsi leszek...
    "Kedvenc" részem a tervekből:

    "A vízi turizmusra korlátot és balesetveszélyt jelentő vízi növényzet és vízbe dőlt fák eltávolítása."

    Azért legbelül reménykedem.

    VálaszTörlés
  4. Én már nem reménykedek, ott voltam 92'-ben mikor eltűnt a víz. Mederrendezés, azt jelenti kikotornak minden mellékágat, kikövezik a partot és ahogy írják, a Mosoni Dunából kiszedik az összes bedőlt fát... Ahol legyezni akartam tavasszal, ott szintén meder kotrás és fakivágás lesz a parton. A kedvenc patakomon is a "csatorna vízszállító képességének növelése" szerepel a tervek között, ez az én olvasatomban a teljes növényzet ki irtását jelenti, a meder minkét partján és meder mélyítést, meg talán még némi kőszórást is.... lesz egy tökéletes vízelvezető képességű CSATORNA!! Ami már messze nem tart fenn olyan ökoszisztémát mint a mostani. Én egyet tudok tenni, dokumentálom a történéseket, szembe állítom majd a régi és az új állapotokat.

    VálaszTörlés
  5. Csak azt nem értem, hogy ez az eszement leegyszerűsített tervezés miért nem szúr szemét senkinek...mindenki azt hiszi, hogy ez csak a hülye horgaszok siralma, de nem igaz, mert pl a Dravanal is mezőgazdasági probléma, hogy pár óra alatt lerantjak a foldekrol a vizet az ilyen csatornák, utána meg jön az aszalykar megtérítése...

    az áradások, esetleges kiontesek része a mindennapi természetes vizmozgasnak, de ha mindenképpen csinálni akarunk valamit sok pénzért, akkor miért nem építünk árvízvédelmi vagy akár belvízvédelmi tarozokat, hogy ne a horvátoknak adjuk át a fölösleges csapadekvizet úgy 8-10 óra elteltével...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Duplán küldted az egyiket töröltem. Amerikában a Missisipinél már rájöttek, hogy nem a töltésmagasítás a megoldás, hagynak helyet az árvíznek és kieresztik. Nálunk minden talpalatnyi föld magántulajdon, először azt kellene rendezni, hogy egyáltalán szóba jöhessen a kiöntés. A Tiszán ha jól tudom már készülnek víztározók. Ami szerintem óriási probléma az a vízi élővilág, gondolok itt elsősorban a halakra, a szabályozások óta nem tudnak rendesen leívni, szaporodni, ennek majd az lesz a következménye, hogy sok halfaj pár tíz év múlva már csak mutatóba lesz a folyóinkban. Olvasom a könyvet amit kaptam, abban még olyan halbőségről beszél a szerző, hogy szekerekkel vitték a vizát meg a kecsegét Bécsbe, ma már egyetlen vizát, kecsegét, csíkhalat de lassan süllőt sem talál az egyszeri horgász a Szigetközben.....

      Törlés
  6. http://greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=18498

    De egyébként az is nagy dilemma, hogy mit építsünk...Tisza-tavakat vagy hajózási útvonalat...

    Jellemző, hogy az ország egyik sikertörténete (Tisza-tó) is a véletlennek köszönheti sikerét (nevezetesen, hogy az utolsó ütemet nem csinálták meg)

    El tudnék képzelni a Duna környékén is ilyen elöntéses területeket, vagy mondjuk a Dráva mellékvizeit is ki lehetne így ereszteni, és íváskor ősztől nyár elejéig nem lenne duzzasztva, hogy mindenki fel tudjon szépen jönni ívni...ehelyett gátakat erősítünk meg most is.

    Sajnos látom már jó előre a Dráva sorsát is. Belépnek a horvátok, és közös garázdálkodás lesz itt jószomszédság címszóval. A Drávaszabolcs Bridge helyett meg Drávaszabolcs Dam lesz

    VálaszTörlés
  7. Amit az amerikaiak már visszacsinálnának, mi most tesszük tönkre. A hatékony vízelvezetésnek már nekiláttak, a kedvenc patakomat végig kotorták... tesznek még bele pár zsilipet, meg jó sok partvédő követ, hogy növény még a közelébe se nőjön, ja a part mentén kivágták az összes fát, biztos ami biztos. Nehogy az őszi hulló falevél tönkre tegye a munkájukat. Én nem értem, hogy ilyenkor hol van a zöldhatóság, miért nem a környezetet figyelembe véve állnak neki egy ekkora patak rendezésnek, ívóhelyeket kijelölve, part menti fákat, néhány vízbe lógó bokrot meghagyva. A természet majd valahogy helyreáll pár év múlva, ha helyreáll...
    Ahogy látom az ország sok vízén most ugyanez a helyzet, összehangolt akcióban van rá pénz!

    VálaszTörlés
  8. Aszem Kisgyerek az elején leírta a tutit. A Zőődhatóság meg úgy táncol, ahogy fütyülnek neki. Hol erre, hol arra. Sajna ez van.
    Aki teheti beszélgesen vízügyesekkel. Gátőrökkel, mérnökökkel egyaránt. Khmmm.... érdekes gondolataik tudnak lenni. Persze nem hülyék ők sőt! De ez olyan, mint a kisdobos, meg a hittanos gyerek - amit a fülébe uruzsaoltak, egy fajta felfogást, az mindig elkíséri, és az lesz a kiindulópont. Már onnan el van bzva (szvsz), hogy mérnök, műszaki beállítottságú emberek irányítják az egészet, s a tervrazokon nem ábrázolnak se halat, se madarat, se rákokat, de horgászt, vadászt, természetvédőt, túristát, kajakost se nagyon.
    Itt egy jó interjú egy izzigvérig természetszerető emberrel (találkoztam vele, igazi Hany Istók): http://www.mrns.hu/hirek/be-kell-latnunk-hogy-a-termeszet-nem-foglalhato-jogszabalyokba-tablazatokba-brosurakba-interju-dr-ambrus-andrass
    Na, valahogy így kellene gondolkodni a természetről a vízügyes mérnököknek is (persze a kaszálás helyet mederrendezés, stb.)

    VálaszTörlés
  9. Ja, és Norbi Greenfos linkje: amennyi a cikkből lejött nekem az a gátépítési biznisz. Ökoszisztéma? Ugyan ébresztő!

    VálaszTörlés
  10. Elolvastam a cikket, ilyen emberből kellene döntéshozó szinten, csak akkor kevesebb pénz is elég lenne bizonyos feladatokra és az már nem biznisz.. Nagyon régóta úgy gondolja az ember, hogy a természet az valami olyan, amit rezervátumba, védett területbe, vagy Natura 2000- be kell beskatulyázni, pedig azt kellene tudomásul venni, hogy a természet az mindenhol jelen van. A panellakások tizedik emeletén is találni hangyát, pókot és más élőlényeket. A viszonyulás a természethez, ezen kéne már kisiskolás korban változtatni, megtanítani a kisgyereknek, hogy nem egy másik bolygó az ha kimennek a rétre, vagy a vizek mellé. Ez sajnos csak álom, amíg a pénz a motor, addig a természet csak kiaknázandó forrás marad.

    VálaszTörlés
  11. Üdv Ervin.

    A térképeket átnézve először én is örültem hogy lakhelyemtől 1-2 km -re jó pár km kanyargós csatornát fognak kikotorni (amiben eddig nem volt víz) és összekötni az élő részekkel
    De a térképen a kedvenc domis csatornám is meg van jelölve kék vonallal
    a jelmagyarázat szerint
    meder rendezéssel érintett VIZIG kezelésű csatorna
    remélem nem fogják teljesen szét túrni kotorni stb
    mert azért szép és azért van benne hal mert elég rendesen van a szélén növényzet
    Sajnos ez van én is csak reménykedem hogy nem teszik tönkre teljesen .

    VálaszTörlés
  12. Isván!
    Az én általam horgászott csatorna egyik partján már minden fát kivágtak, gondolom tavasszal meg végig kotorják majd.... "a meder árvízlevezető képességének javítása" a cél. Nem az a baj, hogy kotornak, csatornákat tisztítanak, hanem az, hogy mindezt egyszerre csinálják az élővilág életciklusainak teljes figyelmen kívül hagyásával. Nem jelölnek ki kíméleti területeket, ívóhelyeket, szakaszokat a csatornán ahol meghagyják a növényzetet és azt majd a következő évben kotornák. A hatóságnak megvan a pénze, tehát el kell költeni és minden munkát meg kell csinálni mert a határidők szorítanak, a természet meg le van sz@rva. Sajnos én így látom....

    VálaszTörlés
  13. Teljes mértékben Igazad van ezek a csatornák nem olyanok mint a mosoni Duna ahol egy két partszakaszt áttrendeznek a többi a része pedig érintetlen marad .
    Itt a rendezés után nem marad a régi élettérből szinte semmi.

    VálaszTörlés

Ha van mondanivalód, írd meg.