A hanyi kisvasút.

Ősz van, hajnal van, hideg van, köd van, szarvasbőgés van! Most kell menni kajakozni, meg kajakkal horgászni!

A vízről felszálló páratenger beborít mindent, közben, öblös bőgéssel jelzi a közelben egy szarvasbika, nem tűr meg mást a tehenek körül. Vad Szigetköz minden ízében, zamatában, jóleső érzéssel evezek, melegednek az izmok, hullámot hasít a hajó. Helyén van a világ, megáll az idő, holló károgása hallatszik egyre közelebbről. Dögöt talált, Ő az első, a többiek majd csak utána érkeznek, egyre többen, egyre gyorsabban, sietniük kell, mert pirkadat után, más égi vadászok is részt kérnek a tetemből. Elhagyom őket, völgymenetben könnyedén.

Rövid pihenőt adok magamnak, eddig halat nem láttam, éreztem a bot végén, ezért inkább megreggelizem, mielőtt megyek a tuti helyre. Lehet ma ott sem lesz semmi, erős lehűlés, enyhe áradás, kakaós víz, a halak meg eltűntek.... 

Becsület hal, mondhatnám erre a kölyökre, megmenti a horgász napot, a kajakozás viszont halak nélkül is üdítő, ezért szeretem, a vadász cserkelve járja az erdőt, a "őrült" horgász meg kajakkal a vizet. Amikor összetalálkoznak, mindketten elmosolyodnak, a vadász csak ennyit szól: - Te is elvesztetted az egyik kereked. Erre a kajakos: - Te meg a bozótosban keresed a tiéd :)) Aztán megy mindkettő a maga útján.

Történelem, régi öreg málló vasúti híd szeli át a Dunát, ha tudna mesélni, hányszor zakatolt át rajta a kis gőzös, akit úgy hívtak, hogy Hany Istók. Álljon itt egy kis történet a kisvasút emlékére, amit a Mosonsznetmiklós helytörténete című könyvből idézek:

"Az első világháború előtt lóvasút is épült a Sándorháza, Lickópuszta- Zseli vonalon. A Wenckheim család a gazdálkodásban egy sor újítást vezetett be. 1925-ben vállalkozott egy gazdasági kisvasút építésére. Ennek előkészületeit az 1924. évi könyvelésben nyomon követhetjük. A kisvasutat Ottó major ( korábbi nevén Hugat ) és a Mosoni Duna közelében fekvő Lickó ( Lickópuszta ) között mezőgazdasági termékek szállítására használták. Átszelte a mai 10.sz. országos főútvonalat is. Keskeny nyomtávú sínpáron haladt, 25-30 lóréval rendelkezett és a Hany Istók nevű gőzmozdony húzta. Ez a mozdony ma ( restaurálás után ) a nagycenki szabadtéri közlekedési kiállításon látható. Az 1930-as években a Szigetköztől a vasútállomásig újabb kisvasutat építettek ( ezt még 1950-ben is használták áruszállításra ) Gróf Wenckheim Frigyes 1912-ben bekövetkezett halála után - ekkor a vagyon tiszta értéke 11.684.679 korona volt- a birtok felett az özvegy rendelkezett aki 1924-ben végrendeletében az uradalom szigetközi részét ( Dunaszentpál, Ásványráró, Lipót ) fia Gróf Wenckheim József részére hagyta. Wenckheim Frigyesné legkisebb fia Pál örökölte a Mecsér, Öttevény, Lébény, Kunsziget és Mosonszentmiklós határában található birtokrészt. 1924-ből a Wenckheim birtok teljes könyvelése a rendelkezésünkre áll, amelyből megállapítható , hogy a grófi birtokon sokszínű összetett és szervezett tevékenység folyt ( gabona, takarmány, cukorrépa termelés, szarvasmarha, ló és sertéstenyésztés, malomipar, szeszgyártás, építőanyag- előállítás stb. )

 A  ( mosonszentmiklósi ) kastély mintegy 40 szobából állt, több szolgálati lakással 12 ha angol park ( is emelte a látványt. A kastélyban élénk kulturális élet volt. A vendégkönyv szerint ( 1920. január 1-től 1928 augusztus 31.-ig a bejegyzések folyamatosak ) ezen időszakban járt a faluban ( csak néhány személyt emelünk ki ) gróf Zichy Géza Lipót, gróf Apponyi György, gróf Teleki Pál és neje, gróf Festetich György, gróf Széchenyi Péter és neje és más akkori személyiségek. Gyakoriak voltak a vadászatok, ünnepségek. A vendégkönyv szerint 1929. december 5-6-7.én nagy vadászat volt a birtokon, ahol jelen volt 10 uraság, 21 személyzet, 5 napszámos és asszony, 2 fűtő.

 A vendégek között nem csak uraságok szerepeltek, járt a kastélyban Schöpf Ferenc műépítész, de Csizmadia Pál plébános, Surányi Ferenc káplán, dr. Fötser Antal győri püspök, dr. Kokas János lébényi plébános, Hegedűs János kántor, Kolerits Ferenc kántor is.

 Az általános gazdasági válság és egyéb okok következtében a birtokok leromlottak. Ezt mutatja, hogy a Wenckheim Pál által birtokolt területek nagysága is csökkent. 11.949 kat.h. után 1943-ban már csak 5.391 kat.h. volt. A jószágigazgató Studinka Elemér volt. Wenckheim Pál gróf nem csak itthon vadászott, hanem gyakran Afrikában is. A szentmiklósiak szerint Pali gróf többi kedvtelése is igen költséges volt. Az adósságát szerette volna kifizetni, ezért 1942-ben a kastélyt lebontatta, a téglát építőanyagként eladta a birtokot pedig felparcelláztatta. Az épület helyén azóta sporttelepet létesítettek.

 A kastély bejáratánál elhelyezett vörösmárvány díszkút sem található meg. A múlt emlékét ma már csak a kastély alapjának néhány téglája, az uradalmi cselédház, az arborétumból megmaradt néhány fenyő, hárs, juhar és tiszafa őrzi. Wenckheim Pál 1945-ben örökösök nélkül hunyt el, míg József 1952-ben halt meg. Az ő örökösei és a család többi tagja külföldre távozott."

Így múlik el a világ dicsősége... Feleségem nagymamája gróf Wenckheim Pál szolgálója volt, sokat mesélt Pali grófról. A kastélyparkba sok mosonszentmiklósi ház épült,

  a mama mindig azt mondta, hogy itt sétálgattak a kisasszonyok, hintóztak az urak....  

A Hany Istók gőzmozdony.

Na ennyi helytörténeti kitérő után amit az öreg híd indított el bennem, tovább eveztem ismeretlen vizekre. Egyre beljebb, egyre nehezebben, erős sodrás, bedőlt fák nehezítették az utat. Halakat meg csak a képzeletemben láttam.

Nagy nehézségek árán, végül pár kis balint sikerült nyakon csípnem, a körforgó ismét bizonyított. Aztán a lassan viharossá változó szél ellen evezve, kifáradva, de élményekkel telve fejeztem be a pecát. 

vízállás: Mecsér: 128 cm áradó, víz hőmérséklet: 16,5 C, levegő hőmérséklet: 26 C, erősödő szél, felhős idő, közelgő hidegfront.