Berobbant a tavasz, ezernyi virággal adta a világ tudtára, most van itt az idő! A természet ismeri a rendet, évmilliók óta. A domolykók is tudják, a téli ínség véget ért, degeszre tömhetik a hasukat, jobbnál jobb finomságokkal.
Ezt tudva én is erre vártam, a front előtt pár órám maradt csak, de menni kell, mert csak így lehet, aki nem megy annak marad a képzelet. Évekkel ezelőtt sokat álmodoztam, sok külföldi videót néztem, giga domikat mutattak, 4-5 kg-os 60-70 cm-es jószágokat... Ezekről álmodtam én is, hogy aztán egy nap tenkarával megfogjam a magamét, bő fél méteres, volt. Boldog voltam, mert nekem is sikerült. Nem gondoltam volna, hogy lehetőségem lesz még nagyobbat fogni, de most már tudom!
Sűrű bozótos állja utam, kökény, galagonya, és vadrózsa keveréke. Ezen kell áthatolnom, hangtalanul, mint egy lassított filmben. Minden lépés után megállva, félre hajtogatom az ágakat, kibogozom az összeakadt tüskés galagonyát, meg csipkebogyót. Megszúrom magam, serken a vérem, nem baj, kibírom. sok van még hátra, kb 10 méter, érzem, hogy a verejték cseppekben duzzadva folyik le a hátamon. - Ne Siess! Ne Siess! Mondogatom magamnak. Lassan kijutok a bozótból, a látvány megdermeszt, "farönkök" úsznak a vízben, néha cuppantva egyet, lehetnek vagy húszan, feljönnek esznek és merülnek, az egész olyan, mint egy koncert, kottára megírva. A víz és köztem pár méter lehet, letérdelek, óvatosan előrenyújtom a legyező botot, hangtalanul kihúzom a zsinórt. Száraz legyet teszek fel, olyat ami hasonlít a kőrisfa virágjára, mert azt eszik, a parton áll egy hatalmas kőris, virágzik, és néha egy, egy virág belepottyan a vízbe, ekkor jön fel a sok "farönk" és az egyik cuppantja be az ízletes falatot. Egy dobásom lesz, ha elrontom, eltűnnek, van nekik hatodik érzékük, évtizedek tapasztalata. A domolykó lassan nő meg, 15-20 év kell mire eléri a fél métert, a nagyobbak még öregebbek.
Dobok, lendítek hármat, aztán száll a légy, hangtalanul pottyan a vízre, szépen belekap a sodrás, hagyom, engedem. Szemből jön egy nagyobb, a legyem előtte úszik, lassítva látom. Minden idegszálam érzem, izzad a tenyerem, sajog a hátam, megfeszülök, mikor a légy odaér, egy pillanat - cupp! Bevágok! Fárasztok, csendben, mert a többi óriás meg körülússza, négy, öt 60-70? cm-es domolykó táncol az enyémmel!! Életre szóló élmény..
16-os előkém bírja a strapát, a légy horga sem akad ki, fél perc múlva a lábamnál egy gyors merítéssel szákolom. Megvagy!! ÁÁÁÁ hatalmas, naggyon nagy!!
Gondolni kell a jövőre, az ilyen tenyészhalat mindenképp vissza kell engedni!
Gratula! Szép volt! (Korvinst)
VálaszTörlésKöszi Korvin! Beleégett a retinámba :)
TörlésAnyám!!!
VálaszTörlésMegnőnek Pali :) ennél még nagyobbra!!
TörlésEz a domi lesokkolt!
VálaszTörlésHihetetlen. 3 kilósat láttam már, de ez a domi a piros hetes! MINDENT VISZ!
Fogadd elismerésemet!
:))
Köszi, évek óta vártam egy ilyen halra! Megérte, felejthetetlen!
TörlésMaximális gratulációm!
VálaszTörlésEkkora dmolykót, még soha nem is láttam élőben!
Gyönyörű jószág, és azt kell, hogy mondjam, olyan ember fogta, aki meg is érdemel egy ilyen fogást. Örök élmény lehetett! :D
Szép bizony, ahogy fárasztottam, már tudtam, hogy kapitális, a mellette cirkálók még nagyobbak voltak! Ahogy láttam a csapatot szedegetni, úgy öntött el a boldogság, hogy vannak még ekkora domik a vizekben!
TörlésGratulálok!
VálaszTörlésEz tényleg farönk, nem àgacska :-)
Köszi :)
TörlésGyönyörű példány, a "kíséretről" írtak pedig egész hátborzongatóak. Remek nap lehetett, olyan, ami sok nehézségen átsegít. Gratulálok!
VálaszTörlésMég sokáig újra és újra átélem a pillanatot. A "farönkökről" készült videó, a youtube csatornámon majd megnézheted, érdemes lesz :)
TörlésA hal csodás, de mennyi munka, helyismeret és eltökéltség kell hozzá! Az pedig, hogy legyezve... mit legyezve, herbalegyezve... Gratulálok! (és persze ezt élvezhető köntösbe is kellett tálalni)
VálaszTörlésTíz éve kergetem újra a domolykókat, akkor még ez a hal is fele ekkora lehetett. Talán pár év múlva ismét találkozom vele.. A történet, az csak a körítés, de azért örülök, hogy tetszett :)
Törlés