Keresés a blogban

2014. jan. 24.

Az utolsó téli tavasz.



Fellobbant a horgászat iránti vágy a fiamban, miért is ne január kellős közepén.... Törtem az agyam hova kéne mennünk, hogy halat is lásson a gyerek. Pláne úgy, hogy élő csalink nem volt, ezért ő is műlegyet kapott a botja végére, mintha tenkarázna :) 
Aztán csak jöttek a kis domik, a gyermekem meg élvezte, hogy halas lesz a keze. Pillanatok alatt megtanulta eldobni a legyet, a halak meg éhesen vetették rá magukat. Egyszer egy nagy kiáltás után, már egy termetesebb domolykót fárasztott, ami sajnos idő előtt meglógott, de így is nagyon élvezte a pecát. Azért én is horgásztam, amikor a fiam már elfáradt és beült a kocsiba, nekiálltam a csatorna távoli részeit megdobálni, nem is hiába, mert pár betekerés után, tiszteletét tette egy termetes domolykó. Az öröm ilyenkor hatalmas! Pár éve még az ilyen téli pergetéseket elképzelhetetlennek tartottam, most meg január közepén fogom a domikat!



Még egy helyesebb kistestvért pattintottam a partra egy fotóra, több nem jött már. A nap lemenőben volt, a hideg lassan bekúszott a kabátom alá, erre a napra ennyi volt a csatorna ajándéka. Megbecsülöm az ilyen napokat, mert már a kertek alján kódorog a hó, meg a hideg, ha ideér, akkor biztos nem tudok majd ekkora domikat horogra csalni.



A lemenő nap mindig elvarázsol, kopasz fák, kiszáradt, tikkadt, bokrok, füvek, mintha meggyúlna a határ.


Végezetül ismét egy vers a Merített Örökség című irodalmi antológiából:
Böröndi Lajos: Decemberi nyár

Ennyi volt, egy korty a téli nyárból.
Napfürdőzés, néhány órányi remény.
Tudjuk, hogy kivételes ajándék, mint
egy napsütötte forró költemény.

Olyan, mint a szerelem, az együttlét
pillanatai, amelyeket
dédelgetünk magunkban tovább,
hogy az időben fényesedjenek.

Csodálatos az élet, fürdünk a napban,
s beszívjuk
egymás illatát a téli nyárban.

És felsóhajtunk, még egy perc! Ne még!
Még egy korty gyönyör a délutánban.


8 megjegyzés:

  1. Ügyes, csak így tovább, gratulálok a fiadnak :)
    Amúgy az első képen, a híd nagyon ismerős nekem, csak nem mifelénk jártatok ? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legjobb horgász időben jött a pecázhatnékja :)) Amikor nyáron mondtam, akkor nem akart kijönni, most meg minden nap emlegeti. A hideg beálltával azt hiszem vége a domik vadászatának....sok ilyen híd van Dunakilititől Győrzámolyig a Szigetközben ;-) Ez egy a sok közül ;-))

      Törlés
    2. De ennél hídnál sokszor pecáztam már, azért ismertem fel :)
      A partrendezés óta viszont még nem voltam .

      Törlés
    3. Ha horgászol a Szigetközben, akkor bármelyik hídnál lehetne ;-) ez a fotó.....

      Törlés
  2. Remek kis nap lehetett. :) A szép domikat esetleg a sajàt készítésű műcsalikkal sikerült becsapni? :)

    VálaszTörlés
  3. rwk! Nem ezeket a domikat salmo hornetel fogtam, mindig próbálgatom, melyik csali lehet a nyerő, a gyári wobblerek azért ha kell nagyon jól muzsikálnak.

    VálaszTörlés
  4. Való igaz, általában azért nem hagyják cserben az embert. Most épp csak egy hornet van a wobblereim között, és bár a hétvégi csatornapeca alatt sokat vártam tőle, hiába húztam el a domolykók között bármilyen módon, egyszerűen nem érdekelte őket. Végül egy apró kenart volt a nyerő. :)

    VálaszTörlés
  5. Gratula Apunak!

    De hiába olvasom egy hónap után még mindig emlegetem, hogy leakadt
    az a fránya Domi. Méghozzá az a nagy Domi!

    A fiad

    VálaszTörlés

Ha van mondanivalód, írd meg.