Késő délután, elhatároztam kilátogatok a Mosoni Duna egyik ágába, ahol tavaly ősszel kajakos horgászaton néhány domolykót sikerült megcsípnem, link: A kis süllő balin meg domolykók. A mostani vízállás ugyan még 80 cm-el meghaladta a tavalyit, de úgy gondoltam már gázolható lesz a víz. Tévedtem, de mekkorát tévedtem!!
Kiérve az ág közelébe, áthatolhatatlan sűrű dzsungelen keresztül kellet átverekednem magamat. A számításaim nem voltak helyesek, ezért kb fél kilométert gyalogoltam a bozótos, nádas, rengetegben... Közben egy kísérteties, vadak által fényesre nyalt fatuskót találtam, mintha hobbitok, gyülekező helye volna, úgy nézett ki a környéke. Millió szúnyog várt rám minden bokor után, tépték, szaggatták a ruhám, harapták a méhészkalapom mindenhol, a zümmögésük, már légitámadáshoz volt hasonló.... Végre megtaláltam a vizet, de abban nem volt semmi köszönet, az árvíz rengeteg uszadékot hagyott maga után, meg kb fél méter iszapot, nyoma sem volt annak kristálytiszta, kavicsos medernek, amit tavaly találtam. Visszavonulót fújtam.
Visszaúton volt időm töprengeni, hogy a megmaradt egy órában, hova menjek legyezni. Közben egy érdekes építmény mellet vitt a gyalogút, vajon mire szolgálhatott az ajtó nélküli, fél ablakos kalyiba :)) És ekkor villant be egy régi major képe, gyerekkoromban, ott sátoroztunk, fürödtünk. A meder lassan mélyülő, kavicsos, ahol talán beállnak a balinok, és még gázolni is tudok. Gyorsan elértem az autóig, aztán terepjáratba kapcsolva, raliztam végig az utat, a gyerekkori emlékek mentén....
Odaérve kellemes meglepetésben volt részem, sok küsz szedegetett, és néha egy balin rabolt, kicsit lejjebb. Combcsizmában begázoltam a vízbe, és próbáltam párat dobni a balin vélt tartózkodási helye felé. Az első dobás a hátam mögötti fűzfán landolt, a kiszabadítással elbíbelődtem egy ideig, aztán sikerült egy jókora gubancot összehoznom, ekkor már majdnem a távozás gondolata lebegett a szemem előtt.... Egyszer, csak egyszer sikerült beküldenem a tavaly készített (link): Thunder Chrek legyemet pár méterre, de akkor meg a feljövő hínárban akadtam el... Megint gubanc, szitkozódás, bogozás, viszont közben a légyről megfeledkeztem.... elnehezült a bot, én meg reflexből bevágtam!! Igen ám, de a zsinórt nem tartottam, az meg kifutott a végén egy hallal. Aztán rendeztem soraimat, és elkezdtem fárasztani a zsinór végén küzdő első legyes balinomat! A fárasztás érzése, fantasztikus egy legyes bottal, ekkora hal már tisztességgel megdolgoztatja a szerelést. Végül én győztem, és kezemben tarthattam a szerencsésen megakadt legyes balint.... Megfertőzött a módszer, a sok kisebb kudarc árán is.
Vízállás: Bácsa: 107 cm, víz hőmérséklet: 22,4 C, levegő hőmérséklet: 32 C fülledt, szélcsendes, frontmentes idő, légnyomás: 1014 h Pa, állandó.
Ahogy olvasom, nagy mákod volt több szempontból is. De megvan az első nagy élmény, remélem, tisztában vagy vele, hogy innen már nincs visszaút? :)
VálaszTörlésÍrhattam volna, hogy egy jól kivitelezett, fej feletti dobás után, a vízre érkező hallegyet, hatalmas rablás kiséretében, elkapta egy balin :)) Ja és klasszikus fárasztás után profi módon tereltem a merítőbe.... De ez így nem lenne igaz :) megfogtam, ahogy megfogtam, lesz még sok legyes balinom az biztos. Szép módszer a legyezés, nem is módszer hanem életforma.
Törléskicsit mákos ez a balin, de csak az eredmény számít... és együtt örülök veled :)
VálaszTörlésPali
A fociban is csak a gól számít, ha sikerül megfognom egy halat az mindenképp örömre ad okot :))
TörlésGratulálok itt is a balinodhoz!
VálaszTörlésAz első kép különösen jól sikerült, és a hely se kutya, ahol sikerült megfognod! :)
Köszi :) Szép a hely és van is ott hal sok :)) Talán még süllő is jár arra... Egy legyes süllő hmmm.
TörlésLegyes süllő?! Az már azért erős lenne! :-)
VálaszTörlésSzép balin!
Na várjál csak, majd gyúrok rá :-D
TörlésIrigylem azokat a bloggereket, köztük téged, akik élvezhető, már-már művészi képeket tudnak készíteni horgászat közben. Vagy horgászok, vagy fotózok, a kettőt még nem sikerült normálisan összehoznom.
VálaszTörlésGrat a balinhoz, talán így érdekesebb, emlékezetesebb is volt megfogni.
Fotózni mindig is szerettem, a nyakamba akasztva van egy kompakt gépem, ha fárasztok csak bekapcsolom és már kattog is, amíg kézzel vettem ki a halat addig kézből fotóztam, mostanábam merítem, a merítőből meg nem lehet normális fotót csinálni így marad a part. Látnád ilyenkor, hogy jár a kezem, minél gyorsabban minél több képet, aztán vissza a vízbe, ott meg az első farokcsapásig tartom a halat.....Leírni úgy, ahogy történt, ez lehetne "ars poetica" is :)
TörlésÉn például idén még nem fogtam balint. Pedig nem is legyezek...:-)
VálaszTörlésTehát gratula! Állítólag egy nagyon érdekes és színes vindóz nyílt meg előtted. Tárd ki nagyra!
Már tárul előttem :) Nehéz és hosszú lesz az inas lét, de nem adom fel. A halak és a természet szeretete, nem hagy majd letérni az útról...
TörlésAzért a süllő sem lehetetlen vállalkozás: http://clouserflyfishing.blogspot.hu/2011/10/kitartas-meghozta-vart-csukat-es.html
VálaszTörlés:)
Steve, megnéztem a bejegyzést, és tényleg bármikor jöhet nem várt hal :) ez a jó a horgászsatban.
VálaszTörlésValahogy én is így akadtam bele az első jobb balinomba. Azt sem tudtam, mihez kapjak! De végül a szákban landolt...
VálaszTörlésMondtam én Neked, hogy milyen jó móka ez! A pisztráng csak jelenthet neki.
Nem tudom, felétek mennyi balin van, de az is jó, mikor tudod, ott a zátonynál mindig ugyanott rabol egy jófajta. Na, amikor egy ilyet elkapsz, az azaztán a !
Jó móka, bizony :) Vannak felénk balinok, meg legyezhető víz, ha megfelelő a vízállás. Azóta már túlvagyok egy domolykós legyes pecán, meg egy harcsázós, kuttyogatós, balinra pergetős pecán:) Legyezve is tervezem már az Öreg Duna bevételét, ott van aztán csak az igazi balinparádé :))
Törlés